Sajnos Önt, vagy családtagjait, ismerőseit, betegeit is érheti személy- és/vagy vagyon elleni bűncselekmény itthon, vagy külföldön. Nem sokan tudják, hogy ezekben az esetekben lehetőség van térítésmentesen igénybe venni az áldozatsegítő szolgáltatásokat. Jogi értelemben kétféle áldozat van: közvetlen áldozat, aki maga a sértett, vagyis akivel szemben a személye, vagy vagyona elleni bűncselekmény megtörtént, és a közvetett áldozat, aki a bűncselekmény következtében hátrányt szenvedett, pl. vagy maga is látta a bűncselekmény elkövetését, ami megrázkódtatást jelentett neki, vagy a közvetlen áldozatot ért sérelem a számára vagyoni hátrányt jelent.
Az áldozat számára a segítségnyújtás minden EU-tagállamban nagyjából azonos rendszer szerint zajlik, hazánkra ezek közül az opt-in rendszer a jellemző. E szerint, ha az áldozat kapcsolatot vesz föl a bűnüldöző szervekkel, ott tájékoztatást kap arról, hogy van lehetősége az áldozatsegítést igénybe venni, de végső soron maga az áldozat dönti el, hogy azt igénybe kívánja-e venni? Több országban opt-out rendszer működik, amire az a jellemző, hogy a rendőrségi kapcsolatfelvételt követően az áldozatok adatait a rendőrség átadja a segítőknek, és a segítők keresik meg az áldozatot, és ajánlják föl neki a segítő szolgáltatást.
Személy, vagy vagyon elleni bűncselekmény áldozatává válás esetén mind itthon, mind külföldön azonos az eljárás: meg kell tenni a rendőrségi feljelentést, és ott nyomban rendőrségi igazolást kell kérni arról, hogy hol mikor kivel szemben milyen megtörtént bűncselekménnyel kapcsolatban tettek feljelentést, és hogy a büntetőeljárás folyamatban van. Fontos, hogy ez egy külön EU-standardizált nyomtatvány (rendőrségi igazolás), azaz nem elegendő a megtett feljelentés egyszerű másolata. Ezt követően a bűncselekmény elkövetésétől – tehát nem a rendőrségi feljelentéstől – számított 5 (öt) naptári napon belül jelentkezni kell a magyar áldozatsegítő rendszerbe a 0-24 órán keresztül működő 06-80-225-225 telefonszámon, vagy itthon személyesen a járási kormányhivatalban. Itt be kell mutatni a rendőrségi igazolást, és kérni kell egy hatósági bizonyítványt, ami azt igazolja, hogy az áldozat jogi értelemben is áldozatnak tekintendő. Aki lekési az 5 napot, azt a jogalkotó úgy tekinti, hogy maga megoldotta az áldozati helyzetét, így nincsen szüksége az áldozatsegítésre.
Az áldozatsegítés módjai:
- információhoz való ügyfélszolgálati hozzáférés, hogy milyen lehetőségei vannak az áldozatsegítés rendszerében,
- jogi tanácsadás,
- érzelmi segítségnyújtás (segítő beszélgetés, aminek célja a lelki egyensúly helyreállítása),
- védett szálláshely biztosítása,
- pénzügyi segítség (maximum 106.607 forint), valamint ha önerőből az áldozat fedezni nem tudja, akkor
- lakhatás biztosítása,
- ruházkodás költségei,
- élelmezés költségei,
- utazási költségek,
- gyógyszerköltségek,
- kegyeleti költségek,
- okmánypótlás költségei.
Ezen kívül, ha az áldozat személy elleni erőszakot szenvedett el, és testi épsége, vagy egészsége ennek következtében súlyosan károsodott, akkor ő maga, vagy ha a bűncselekmény következtében meghalt, akkor a tartására az áldozat köteles volt, állami kárenyhítést vehet igénybe egyösszegben, vagy járadék formájában. Ha a bűncselekmény külföldön történt, akkor ezt a költséget a külföldi állam viseli, de az eljárást az áldozatsegítő szolgálat bonyolítja le, ideértve a levelezés, fordítás, hiteles költségeit is. Ez a kártalanítás azonban csak akkor jár, ha az elkövető, vagy az elkövető biztosítója nem fizet az áldozatnak.
Az áldozatsegítés csak EU-tagállam állampolgára, vagy EU-tagállamban letelepedett személy részére, vagy államközi viszonosság alapján jár, illetve a hontalanokat is megilleti. Azaz mondjuk egy amerikai állampolgár turistát nem illet meg, de mondjuk egy ausztrál állampolgárt, aki Németországban telepedett le, igen. Mindenre tekintet nélkül megilleti ez a szolgáltatás az emberkereskedelem áldozatait. Magyar nyelven nem beszélő áldozat számára a tolmácsot az eljáró hatóság a saját költségén biztosítja.
Az áldozatsegítés célja tovább még az is, hogy segítsen megóvni a revictimizációtól, és a másodlagos (szekunder) victimizációtól is, azaz az újra áldozattá válástól, és a hatóság közönyétől, mert ez utóbbi esetben a későbbiekben sokkal kevésbé valószínű, hogy az áldozat áldozatsegítést fog igénybe venni (pl. ha a rendőrséig kihallgatáson egymás mellett várakoztatják a sértettet, és az elkövetőt, a kihallgató nem figyel rá, nem érdekli, amit mond, stb.)
Az áldozatsegítés kiterjed a tanúgondozásra is, azaz ha egy bírósági ügy tanúja különböző okokból fél a tanúvallomása megtétele következményeitől, akkor tanúgondozást kérhet.
Nem régi két eset: magyar kamionost támadtak meg Franciaországban Calais-nál, az Angliába történő átkelésekor, kórházi ápolására került sor, illetve egy Hollandiában élő magyar nő a gyermekeivel együtt családon belüli bántalmazást szenvedett el, őt védett otthonban költöztették. Minden EU-tagállamban van egy-egy áldozatsegítő kárenyhítési kontaktpont, akik kapcsolatban vannak az adott országon belüli teljes áldozatsegítő hálózattal.
Ha Ön esetleg díjazásért, vagy önkéntesként szívesen csatlakozna a hazai áldozatsegítők munkájához, a már jelzett telefonszámon jelentkezhet.