Minél több helyiségből, és minél több munkatársból áll egy rendelő, annál inkább fölmerül, hogy a tulajdonos kamerahasználattal ellenőrizze a távollétében, vagy a jelenlétében ugyan, de másik rendelőhelyiségekben folyó tevékenységet.
A munkahelyi kamerahasználat érzékeny személyiségi jogi kérdéseket vet föl, így a kamerahasználat jogszerűségéhez számos garanciális szabálynak kell megfelelni. A jogellenes kamerahasználat sérti a személyiségi jogokat, így megvalósulása esetén sérelemdíjat kérhet a beteg, és a munkavállaló is.
A rendelői ingatlanban a tulajdonosokon kívül ötféle személy lehet jelen: orvosok, szakdolgozók, recepciósok, egyéb nem egészségügyi végzettségű munkavállalók (menedzser, könyvelő, takarító, stb.), betegek, és időlegesen ott tartózkodók (karbantartó, áruszállító, fogtechnikus, üzleti partner, ügyvéd, adóellenőr, pizzafutár, stb.)
A rendelői ingatlanban az alábbi helyiségek lehetnek: váró, közlekedő folyosó, rendelő, öltöző-zuhanyzó, étkező-pihenő, iroda-tárgyaló, raktár, mellékhelyiségek.
A munkavállalók elektronikus megfigyelésének jogi alapját jogszabályok – ezeket itt most nem részletezem, de ha Önt érdekeli, külön emailben pontosan megadom - és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hatályos ajánlása adja azzal, hogy ez az ajánlás nem jogszabály, így inkább csak figyelemre méltó, de alkalmazása nem kötelező. Ennek a különbségtételnek később lesz jelentősége.
Hogyan történhet jogszerűen a rendelői ingatlanban tartózkodó személyek megfigyelése?
Betegek megfigyelése
Alapesetben tilos, mert az egészségügyi törvény rögzíti a titoktartáshoz való betegjogot, azaz nem csak az titok, hogy a betegnek mi a diagnózisa, és arra milyen terápiát alkalmaznak nála, hanem az is titok, hogy ki fordul orvoshoz, ki milyen típusú rendelőt keres föl? Ezért a NAIH ajánlása szerint kamera sem a váróban, sem a rendelőhelyiségben nem üzemeltethető. Ezt az ajánlást azonban a jogszabály felülírja annyiban, hogy kivéve, ha a megfigyelt helyiségben a megfigyelés az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési titok védelme, és/vagy vagyonvédelem céljából történik. Azaz ha a váróban például italautomata, fogkefe árusító automata, televíziókészülék, zenelejátszó, akvárium, festmény, műtárgy, értékes bútor, stb. van, akkor ezek megfigyelése megfelel a vagyonvédelem céljának, és ezen okból a váróban is fölszerelhető kamera, de annak beállítása a védendő vagyontárgyakra kell, hogy irányuljon. Azaz a váróban a betegekre nem, csak a várói vagyontárgyakra irányulhat a kamera látószöge. A rendelőben beteg a kezelése közben nem figyelhető meg, így ha ott a munkatársak megfigyelése céljából kamera kerül elhelyezésre, az a beteg arcára nem irányulhat.
Orvosok, szakdolgozók megfigyelése
A rendelőben jelenlévők közül a legrészletesebb szabályozás az ott huzamosabban tartózkodó munkavállalók megfigyelésére vonatkozik. Munkaviszonyra vonatkozó szabályban, munkaszerződésben, munkaköri leírásban, vagy a munkavégzésre vonatkozó utasításban előírt munkavállalói kötelezettségek teljesítését a munkáltató akár kamerás megfigyeléssel is ellenőrizheti. Az ellenőrzés azonban kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartásra irányulhat. Az ellenőrzés szükségszerűen együtt jár a munkavállalók személyes adatainak kezelésével, amihez nem szükséges a munkavállalók külön hozzájárulása. A munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, amennyiben az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges. A munkáltatói ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, illetőleg a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell az adatkezelés lényeges követelményeiről.
A munkáltatónak az alkalmazott eszközökkel kapcsolatos részletszabályokat belső szabályzatban kell egyértelműen, érthetően, pontosan, részletesen meghatározni. Ennek kidolgozása során a munkáltatónak különös tekintettel kell lennie az arányosság követelményére valamennyi adatkezelési cél tekintetében.
A Munka törvénykönyvének rendelkezései önmagukban csak a kamerás megfigyelés törvényi lehetőségeit tartalmazzák, de pusztán ezekre a rendelkezésekre hivatkozva, külön szabályzat, és indokolás nélkül nem lehet jogszerűen elektronikus megfigyelő rendszert alkalmazni.
Az orvosok, szakdolgozók nem figyelhetők meg az öltözőben-zuhanyzóban, a mellékhelyiségben, és az étkező-pihenőkben. A folyosókon, a raktárnál megfigyelhetők, illetve a váróban is a fentebb leírt vagyontárgyak közelében.
Vagyonvédelmi szempontokból a nevezettek megfigyelhetők a rendelőben. A kamerát a beteg megfigyelésének korlátaira tekintettel kell elhelyezni. Jogellenes, ha a munkáltató csak egy bizonyos munkavállaló, vagy csak néhány munkavállaló kamerás megfigyelését rendeli el, vagyis vagy mindenkit megfigyel, vagy senkit. Nem jogellenes ugyan, de kifogásolható az a gyakorlat, ha a munkavállaló teljes munkavégzését különösebb indok nélkül a teljes munkaidejében megfigyelik.
Munkaidőn kívül a munkahely teljes területe jogszerűen megfigyelhető.
Recepciósok megfigyelése
Vagyonvédelmi szempontokból teljes mértékben indokolható a pénzkezelés, és nyugta-számla kiállításának kamerás ellenőrzése.
Egyéb, nem egészségügyi végzettségű munkavállalók megfigyelése
Ugyanazok a feltételek, mint az orvosok, szakdolgozók megfigyelése esetében.
Időlegesen ott tartózkodók megfigyelése
Ugyanazok a feltételek, mint az orvosok, szakdolgozók megfigyelése esetében, csak velük nem kell aláíratni a megfigyelésükről szóló előzetes írásbeli tájékoztatást, ők a kamerás megfigyelésről szóló kihelyezett tájékoztató tábláról értesülnek arról, hogy az ingatlanban kamerás megfigyelő rendszer működik.
Hogyan történhet jogszerűen a rendelői ingatlan helyiségeinek megfigyelése?
A munkáltató elektronikus megfigyelő rendszert kizárólag a saját tulajdonban (vagy a használatában) álló épületrészek, helyiségek és területek, illetőleg az ott történt események megfigyelésére alkalmazhat. Ha az ingatlan bejáratánál is van kamera, az nem pásztázhatja az előtte lévő közterületet (úttest, járda, parkolóhely, társasházi körfolyosó, stb.).
Váró megfigyelése
Csak ha van ott elhelyezett védendő vagyontárgy, és a kamera látószöge csak arra irányulhat. Beteg arcának megfigyelése jogellenes.
Közlekedő folyosó megfigyelése
A munkavállalók, és a betegek mozgásának ellenőrzése céljából megfigyelhető.
Rendelő megfigyelése
A munkavállalók ellenőrzése céljából megfigyelhető, de nem folyamatosan, hanem csak indokolt esetben, valamint a beteg arca nem lehet felismerhető.
Öltöző-zuhanyzó megfigyelése
Nem figyelhető meg
Étkező-pihenő megfigyelése
Nem figyelhető meg.
Iroda-tárgyaló megfigyelése
Megfigyelhető, de nem folyamatosan, hanem csak indokolt esetben akkor, ha abban nem beteg, hanem egyéb, nem egészségügyi végzettségű munkavállaló, illetve időlegesen a rendelőben tartózkodók tartózkodnak.
Raktár
Vagyonvédelmi okokból megfigyelhető
Mellékhelyiségek
Nem figyelhetők meg.
Eljárás kamerás megfigyelés bevezetésének esetére:
- A munkáltatónak előzetesen írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásával együtt járó adatkezelés lényeges körülményeiről.
A munkavállalónak adott írásbeli tájékoztatásnak legalább ki kell terjednie:
- az adatkezelés jogalapjára,
- az egyes kamerák elhelyezésére, és a vonatkozásukban fennálló célra, az általuk megfigyelt
területre, tárgyra, illetőleg arra, hogy az adott kamerával közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez-e a munkáltató,
- az elektronikus megfigyelőrendszert üzemeltető (jogi vagy természetes) személy meghatározására,
- a felvétel tárolásának helyére és időtartamára,
- a felvételek tárolásával kapcsolatos adatbiztonsági intézkedésekre,
- az adatok megismerésére jogosult személyek körére, illetőleg arra, hogy a felvételeket mely személyek, szervek részére, milyen esetben továbbíthatja,
- a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályokra, illetőleg arra, hogy a felvételeket milyen célból használhatja fel a munkáltató,
- arra, hogy a munkavállalókat milyen jogok illetik meg az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggésben és milyen módon tudják gyakorolni a jogaikat,
- arra, hogy az információs önrendelkezési joguk megsértése esetén milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe.
A munkáltatónak igazolnia kell, hogy a munkavállalók a munkahelyi kamerázással kapcsolatos tájékoztatást ténylegesen megkapták (például írásbeli ellenjegyzéssel).
A megfelelő
tájékoztatással összefüggésben további követelmény, hogy a munkáltató köteles
a rendelőingatlan bejáratánál figyelemfelhívó jelzést elhelyezni arról a
tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelő rendszert alkalmaznak.
A betegek e körben való előzetes tájékoztatása megvalósulhat a rendelői
honlapon, vagy az általános szerződési feltételekben.
A NAIH általános gyakorlata szerint az elektronikus megfigyelő rendszerrel kapcsolatos adatkezelést be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. A bejelentés elektronikus úton is megtehető.
Az adatvédelmi előírásoknak meg nem felelő kamerarendszer által szolgáltatott bizonyítékok bizonyító erejét az adatkezelés jogellenessége - a Kúria gyakorlata szerint - nem zárja ki (Mfv.10439/2012/10 határozat).
Úgynevezett rejtett kamerás megfigyelésre a munkáltatók továbbra sem, csupán a titkos adatszerzésre, illetve titkos információgyűjtésre felhatalmazott hatósági szervek jogosultak. A munkavállalók jogellenes rejtett kamerás megfigyelése, a személyiségi adataikkal e körben történő visszaélés munkajogi, büntető és polgári jogi szankciókkal járhat.