Ha Önnek a lakcímkártyáján tartózkodási hely szerepel, figyeljen arra, hogy a tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított 5 (öt) éven belül - ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint:
A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él.
A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény úgy változott meg 2017.06.20-tól, hogy egyéb jövedelemnek minősül az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket (ilyet csak egyéni vállalkozók csinálhatnak, cégek nem) és a megfizetett illetéket meghaladó része, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik.
Ha az átruházás a praxisjog megszerzését követő második évben vagy azt követően történik, a jövedelem a számított összeg
Korábban már megírtuk, hogy akár 600 ezres bírság is kiszabható a regisztráció elmulasztása esetén. Egyéni vállalkozóknak nem kell ilyet csinálniuk.
Egyre több beteg tesz panaszt a kormányhivatal népegészségügyi osztályán (régi neve: Ántsz). A panaszeljárás ingyenes. A kormányhivatal az esetet véleményezésre kiadja a szakfelügyelő főorvosnak, és a véleménye alapján dönt. Több esetben tapasztaltuk, hogy az eljáró hatóság gyakran három tipikus hibát vét az orvos terhére – sokszor egyszerre - az eljárásban. Előfordul, hogy úgy hoznak orvost elmarasztaló határozatot, hogy
- az orvost nem nyilatkoztatják meg az esetről,
- a szakfelügyelői véleményt az orvosnak nem mutatják meg, így arra nem tud reagálni,
- a határidőt nem vizsgálják.
Ha ilyen határozat érkezik, akkor határidőn belül fellebbezni kell, és a fellebbezésben le kell írni, hogy az orvos nem tehetett nyilatkozatot, illetve a szakfelügyelői véleménybe nem tekinthetett bele. A határidővel kapcsolatban meg ha eltelt, hivatkozni kell a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 2/A. § (2) bekezdésére, ami szerint a sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított 1 (egy) éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Szigorodtak a szabályok: csak olyan vállalkozás nyújthat székhelyszolgáltatást, amelyiknek a székhelyül szolgáló ingatlan a tulajdonában van (vagyis bérelt, vagy szívességből használt ingatlanban székhelyszolgáltatás nem nyújtható). Az egyik, könyveléssel foglalkozó cégünk tulajdonában áll a 1082 Budapest Corvin-negyed, Kisfaludy utca 40. fszt. 4. szám alatti ingatlan, közel az Egyetemhez, Klinikákhoz, ahol szabályszerűen nyújtható székhelyszolgáltatás. Ha az Ön vállalkozása szeretne elvegyülni a Közép-magyarországi Régióban túlsúlyban lévő vállalkozások között, ahol arányaiban ehhez képest kevesebb adóellenőr van, vagy csak nem akar levelek, iratok átvételével foglalkozni, kérje ajánlatunkat a székhelyszolgáltatásra.
A Magyarországon működő vállalkozások megoszlása régiónként a KSH-adatbázisa alapján:
Közép-Magyarország 40,5%
Közép-Dunántúl 10,0%
Nyugat-Dunántúl 9,9%
Dél-Dunántúl 8,4%
Észak-Magyarország 8,4%
Észak-Alföld 11,4%
Dél-Alföld 11,3 %
A munkáltató saját döntése alapján részesítheti iskolakezdési támogatásban munkavállalóját, nem kötelezhető rá. A juttatás utalvány, vagy az egyre népszerűbb elektronikus fizetési kártya formájában nyújtható. Az iskolakezdési támogatás az iskolakezdést megelőző 60. naptól, viszont egészen az év végéig igénybe vehető. Ez a 2017. szeptember 1-jén kezdődő oktatás esetében a 2017. július 2. és december 31. napja közötti időszakot jelenti. Az iskolakezdési támogatást évente egyszer lehet felhasználni. Az iskolakezdési támogatást azok a szülők vehetik igénybe, akiknek általános iskolába vagy középiskolába járó gyermekük után jogosultak a családi pótlékra, Mind a két szülő külön-külön is részesülhet a támogatásban, valamint az a nem vér szerinti szülő is, aki a családi pótlékra jogosult házastárssal él együtt. Az EGT-tagállamban történő oktatási intézmény látogatása nem zárja ki a juttatás igénybevételének lehetőségét, azaz a gyermeknek nem feltétlenül kell magyarországi iskolába járnia.
Támogatásként bármekkora összeg adható, de már az első forinttól adóteherrel kell számolni. Az adóterhet a munkáltató viseli, a munkavállalót ez közvetlenül nem érinti, azaz a közterheket nem a támogatásból kell levonni, hanem azt külön kiszámolva többletként kell a NAV-nak befizetni. A fizetendő közteher mértékét úgy kell megállapítani, hogy a támogatás összegét meg kell 1,18-al szorozni (= adóalap), ami után lesz fizetendő a 15 % személyi jövedelemadó, és a 22 %-os százalékos egészségügyi hozzájárulás. Így lesz a teljes adóteher az iskolakezdési támogatásként kifizetett összeg 43,66 százaléka, ami azonban még mindig nagyon kedvezőnek mondható, mert ha ugyanakkora összeget bérként fizetne ki a munkáltató, arra 85,71 százalék adóteher rakódna.
Az iskolakezdési támogatás igényléséhez elegendő a szülő nyilatkozata arról, hogy jogosult rá. Nem érdemes azonban hamis nyilatkozatot leadni, mert mind ebben az esetben, mind pedig akkor, ha a szülő a támogatást úgy veszi igénybe, hogy nem adja le a szükséges nyilatkozatot, a NAV büntetést róhat ki. Ez nem csak azt jelenti, hogy a hatóság a kedvezményes kifizetést utólag bérkifizetésnek minősíti, és a különbözetet meg kell fizetni, hanem bírsággal is sújthatja a mulasztókat.
Az iskolakezdési támogatás minden olyan eszköz és felszerelés megvásárlására felhasználható, amely taneszköznek minősülhet. Értelemszerűen elsősorban tankönyvek, taneszközök és ruházat vásárlására költhetik az összeget, ez azonban kicsit tágabban is értelmezhető. Azon felül, hogy az összegből beszerezhetik a tankönyveket, írószereket, technikacsomagot, rajzeszközöket, sportfelszerelést, taneszköznek számíthat egyebek mellett a gyermek részére vásárolt íróasztal, szék, vagy akár a tanuláshoz feltétlenül szükséges számítástechnikai eszköz is.
A vásárlásról a munkáltató felé semmiféle nyilatkozattal, számlával elszámolni nem kell, de jó, ha a támogatásban részesülő szülő a saját, vagy a gyereke nevére kér számlát, és azt 5 évig megőrzi, mert ezzel gyorsan, és egyszerűen tudja egy esetleges NAV-ellenőrzés esetén igazolni, hogy a munkáltatótól kapott iskolakezdési támogatást igazoltan, és még a megadott határidőn belül taneszköz beszerzésére költötte.
Szíves figyelmükbe ajánljuk ezt a 2 féléves szakirányú továbbképzést:
UNI-SOPRON: Egészségügyi szóvivő és kommunikációs szak
www.lkk.nyme.hu/index.php?id=18570