Igaz, hogy idén szombatra esik, de lehetnek olyan magánrendelők, akik szombaton is végeznek betegellátást, így szíves figyelmüket fölhívjuk, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 15/B. § (1) bekezdése szerint minden év július 1-je Semmelweis-nap, amely az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap.
Ez minden szolgáltatóra, tehát a közfinanszírozott, és a magánszolgáltatókra az alap-és szakellátásban egyaránt vonatkozik, és minden munkavállalóra, ideértve a közalkalmazottakat is, azaz orvosra, asszisztenciára, recepciósra, adminisztrátorra is kiterjed, azaz nem csak az egészségügyi végzettségűekre.
Semmelweis-napra rendes munkaidő csak a folyamatos (megszakítás nélkül) működő intézményekben (kórház) rendelhető el. Egészségügyi tevékenység aznap szabadon csak szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, egyházi személyként vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként, önkéntes segítőként, vagy egyéni cég tagjaként végezhető.
Ha az egészségügyi szolgáltató a Semmelweis-napon mégis tevékenységet végez, és ezért aznapra munkavégzést rendel el a munkavállalói számára, akkor a munkáltatónak a munkavállalók számára a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkavégzés szerinti kompenzációt kell biztosítania, azaz vagy dupla bért fizet aznapra (100 %-os bérpótlék), vagy csak másfél bért fizet (50 %-os bérpótlék), de kiad hozzá még később egy többlet fizetett szabadnapot is.
A jelenléti íven, és a bérjegyzéken mindent pontosan dokumentálni kell egy esetleges későbbi munkaügyi ellenőrzésre is gondolva. Ha a vállalkozás tulajdonosa a tevékenységét munkaviszony keretében látja el, akkor rá is a fenti pótlékok szabályai vonatkoznak.