325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]
(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az igazoláshoz az okiraton mindkét tanú elhelyezi az aláírását, továbbá saját kezűleg, olvashatóan feltünteti a nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
e) ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
A különbség a korábbi szabályozáshoz képest tehát az, hogy a tanúzandó okiratra a tanúnak SAJÁT KEZÉVEL kell ráírnia a fentieket. Érvénytelen a tanúsítás, ha a tanú nevét, és lakcímét más kézírásával rögzítik, és érvénytelen akkor is, ha azt gépelik, vagy nyomtatják, vagy bélyegzik. Érvénytelen akkor is, ha tanú neve, és / vagy lakcíme olvashatatlan.
Indoklás a változtatáshoz az, hogy a tanú nevének, és lakcímének olvashatónak kell lennie abból a célból, hogy ha a tanút fel kell kutatni a magánokirat bizonyító erejéhez fűződő vélelem megdöntésére irányuló eljárásban.
A biztos érvényesség kedvéért amennyiben lehetséges, célszerű az e) pontban említett ügyvédi ellenjegyzést igénybe venni. Ez a betegnek a kezelésbe történő beleegyező nyilatkozata esetén nem életszerű, de más esetben segíthet biztosra menni.
Fontos, hogy ha külföldi beteggel nem az anyanyelvén készült a beleegyező nyilatkozat, akkor figyelni kell arra is, hogy ha az okirat aláírója nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.
Természetesen továbbra is készíthető végrendelet, tartozás elismeréséről, vagy pénz átvételéről szóló nyilatkozat teljes bizonyító erejű magánokirati formában az a) pont szerinti módon, és továbbra sem kötelező a beteg beleegyező nyilatkozatát a fenti módokból választva teljes bizonyító erejű magánokirati formában létrehozni, de ha ilyet szeretne, akkor figyelni kell a megváltozott törvényi előírásokra.
Új EU-s adatvédelmi szabályozás a GDPR, ami 2018. május 25-én lép hatályba.
Ez a Rendelet alkalmazandó lesz minden olyan esetben, amikor EU lakosok adatait kezelik áruk értékesítésével és szolgáltatások felkínálásával összefüggésben, vagy EU lakosok viselkedését követik nyomon az EU területén belül. E körbe tartozik az internet-felhasználók nyomon követése a fogyasztói választások és magatartások előrejelzése, profilalkotás céljából.
Abban nincsen változás, hogy a beteg önkéntesen megadott adatai - telefon, email - a rendelő által a betegellátás körében kezelhetők (pl. behívhatók kontrollra).
Változás, hogy a betegellátás körén kívül minden másba a betegnek kifejezetten bele kell egyeznie, csak ezután kaphat dm-leveleket, mástól ajánlatokat.
A “sima” személyes adatok kezelése esetében elegendő az egyértelmű (unambiguous) hozzájárulás, míg az ennél szigorúbb, kifejezett (explicit) hozzájárulásra csak különleges adatok, pl. egészségügyi, genetikai, biometriai esetében lesz szükség.
A hozzájárulásnak szabad elhatározásból adottnak, specifikusnak, megfelelő tájékoztatáson alapulónak és tevőlegesnek kell lennie. Ez történhet technikai beállítások útján, vagy egyéb nyilatkozat vagy magatartás formájában, amely egyértelműen a hozzájárulást jelöli.
Nem tevőleges magatartás, hallgatás, előre kipipált check-box, inaktivitás azonban nem elegendő, azaz ezek nem tekinthetők beleegyezésnek.
A bírói joggyakorlat még nem egységes abban, hogy a korábbi nem vagyoni kártérítés helyett 2014.03.15. napjától az új Ptk. által bevezetett sérelemdíj bírói megítélésének feltétele-e a jogsérelem megtörténtén túl további joghátrány bizonyítása, vagy sem? A bíróság sérelemdíjat a személyiségi jogok – ide tartoznak az egészséggel, testi épséggel kapcsolatos jogok is - megsértése esetén ítélhet meg, amennyiben a sérelmet okozó fél a kártérítési felelősség szabályai szerint magát kimenteni nem tudja. E körbe tartoznak egyre inkább elszaporodva az orvosi tájékoztatás hiánya miatt indult személyiségi jogi perek, amelyek esetében nincsen orvosszakmai hiba, hanem a beteg azt állítja, hogy nem kérte volna a beavatkozást, ha előre tudta volna a kockázatok, szövődmények, mellékhatások körét. A tájékoztatás elmaradása sértette az egészségéhez, testi épségéhez fűződő jogait, ezért sérelemdíjat követel.
A Kúria mellett működő Tanácsadó Testület álláspontja szerint olyan joggyakorlat kialakítása és követése lenne indokolt, amely megakadályozza a személyiségi jogok és a jogvédelem inflálódását, továbbá a joggal való visszaélést megvalósító igényérvényesítést. A jogsértés ténye mellett vizsgálni kell(ene) tehát azt is, hogy a személyiségi jog sérelmét a beteg az orvos magatartásával okozati összefüggésben szenvedte-e el, továbbá hogy a jogsértő a kártérítési felelősség szabályai és gyakorlata szerint az orvos ki tudja-e magát menteni?
A Tanácsadó Testület által megfogalmazott többségi álláspont szerint személyiségi jogsértés megállapítása, valamint az objektív szankciók megítélése mellett is a bíróság elutasíthatja a sérelemdíj iránti keresetet, ha a sérelmet szenvedett felet nem érte olyan nemvagyoni sérelem, amely sérelemdíj megítélésére adhatna alapot. De a Tanácsadó Testület tagjai egyetértettek abban, hogy a sérelemdíjra marasztalás lehetőségét biztosító törvényi rendelkezések céljának az a jogalkalmazás felel meg, amely nem marasztal olyan alacsony összegű sérelemdíj megfizetésére, amely nem alkalmas sem a sérelem kompenzálására sem pedig a jogsértéstől visszatartó preventív hatása kifejtésére.
Amikor egy jobb felső hatos fog eltávolításakor megnyílik a sinus, az nem szakmai hiba, mert ez a beavatkozás elismert kockázata. Ha később sipoly alakul ki, ez nem szakmai hiba, mert ez elismert szövődménye a beavatkozásnak. Ha a sipolyon keresztül kapott fertőzés miatt Luc-Caldwell műtétre kerül sor, ez sem szakmai hiba, mert a szakirodalom szerint ez is előfordulhat, mégpedig nem is csekély arányban. A beteg tehát szakmai hiba hiánya miatt vagyoni kártérítést nem követelhet.
De ha a beteg nem is ezt kéri, hanem arra hivatkozik, hogy őt az orvos az extrakció előtt nem tájékoztatta arról, hogy annak a következménye akár egy Luc-Caldwell műtét is lehet, és így a beteg nem volt abban a helyzetben, hogy a beavatkozást ezen kockázatok ismeretében esetleg visszautasíthassa, akkor vajon őt az egészségi állapota romlása miatt elszenvedetett személyiségi jogi sérelem okán megilleti-e a sérelemdíj?
Amikor pár éve egy újság azt írta, hogy Dr. Áder János sorkatonaként azért került fogdába, mert őrségben részegen lövöldözött, 600 ezer forint sérelemdíjban marasztalta a bíróság az újságot, mert a cikkben foglalt tényállítást nem tudták bizonyítani, és ezzel megsértették a Köztársasági Elnök személyiségi jogait. A Kúria azonban a sérelemdíjat 50 ezer forintra mérsékelte, mert nem látta megállapíthatónak, hogy a nem bizonyított tartalmú újságcikk alapján Dr. Áder Jánost bármiféle joghátrány érte volna annak ellenére, hogy a személyiségi jogait a nem bizonyított tartalmú újságcikk vitán kívül megsértette.
A Tanácsadó Testület állásfoglalása szerint egy „bagatell” jogsértés nem alapoz meg sérelemdíjat. Az eset összes körülményének mérlegelése arra vezethet, hogy a bíróság a személyiségi jog megsértésének megállapítása mellett sem ítél meg sérelemdíjat.
Ezzel szemben a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlata az, hogy a tényleges joghátrányt nem is kell a sérelmet elszenvedőnek bizonyítania, és a sérelemdíj kompenzációs, és visszatartó jellege csak akkor érvényesül, ha annak mértéke nem csupán jelképes.
Nem egyértelmű a két vélemény abban, hogy a személyiségi jog sérelmével egyben megvalósul-e a joghátrány is, vagy ez utóbbi megvalósulását a betegnek bizonyítani kell?
Az ügy az Alkotmánybíróság elé került.